A LÓERŐ BÜNTET!
előadás
A Bakony legmagasabban fekvő településéről kellett indulnia előadónknak, ahol már 2 napja havazott. Reggel 3:30-kor kelt és egy óra hólapátolás után indult Pintér József címzetes rendőr főtörzszászlós napja. Mindezt azért, hogy 8 órára biztonságosan Boglárra tudjon érni. (2023.12.07.)
Legjobb előadásait, riportjait megnézve youtube-on, számítottunk rá hogy kiváló élménnyel fogunk gazdagodni. Ám az élő adás, a dübörgő hanggal és a sok helyütt sokkoló képekkel, izgalmas történetekkel, egyszerűen lebilincselő volt!
Néha a légy „pisszenését” is hallani lehetett (volna, ha nem lenne tél), olyan döbbenet ült az egész hallgatóságra. Máskor sikerült bevonni a fiatalokat, interaktívvá tenni az eseményt.
Az elmúlt 10 év alatt már több mint 860 (csak az idén 170) előadást adott le vendégünk, a rutinos baleset-helyszínelő kollega.
A felkészültség tetten érhető volt már a technika kipakolásánál. 2 laptop, 2 kivetítő, mindenféle kábelek, lekapcsolás biztos elosztó, stopper, folyamatosan frissített korosztályonkénti vázlat (megvilágítással), és a rendszámnak álcázott „BALESET” és „BALESETEK” táblák.
Természetesen az elmaradhatatlan kantáros nadrág is a kellékek, a hatás része volt.
„Biztosra megy a Biztos Úr!” – mondhatnánk.
Egy rejtélyes tik-tok videóból megtudhattuk, hogy mire kell figyelni a zebrán, gyalogosként való átkelésnél:
- Ha látod a közeledő autó rendszámát, közel van.
- Ha látod, hogy férfi vagy nő ül a volánnál, az autó nagyon közel van.
- Ha nincs szemkontaktus ne lépj le!
Számomra döbbenetes és rendkívül tanulságos volt a biztonsági öv használatára felhívó rész is. Biztos vagyok benne, hogy ennél nyomatékosabban már nem lehet elmagyarázni, hogy:
A BIZTONSÁGI ÖV BEKAPCSOLÁSA NEM LEHET KÉRDÉSES!
Különösen felemelő érzés volt, hogy milyen sokan, (közel 300-an) vettek részt a két előadáson, mely úgy tartalmában, mint stílusában (és keménységében) különböző volt. Az első inkább kisebbeknek, a második felnőtteknek, illetve „majdnem” felnőtteknek szólt.
A program után, egy közös ebéd keretében, sor került egy kis beszélgetésre is. Meglepődve hallgattam Pintér főtörzszászlós kérdéseit: Elég jó volt-e? Nem volt-e túl durva (a kép, s a szöveg)? Vajon mi lesz a visszhang?
860 leadott előadás után is szívesen veszi, sőt kéri a visszajelzéseket, mert még mindig csiszolna a képi, hangi anyagon, a szövegen, ha szükséges.
Na ezt nevezzük „hivatásnak” kérem szépen!
Bennem ezek után csak az a kérdés merül fel, hogy miért nem szervezünk ilyen előadást minden évben, az összes iskola valamennyi osztályának, korosztályra szabva.
Nagyon sok fontos mondatot ki lehetne emelni a hallottakból:
„Mai technikával, holnapi sebességgel, tegnapi minőségű utakon közlekedünk.”
„A fizika mindenkire vonatkozik!”
„Ahogy az életben, úgy a közlekedésben sincs „restart” gomb”
„Legyünk partnerek az utakon! Ez társasjáték: én figyelek rád, te is figyelsz rám!”
Köszönjük a Siófoki SZC Mathiasz Technikum és Gimnázium diákjainak az érdeklődő részvételt, a szervező tanároknak a segítséget. Köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult a sikeres megvalósításhoz. Köszönjük a Művelődési Háznak a helyszín és a technika biztosítását.
És hogy miért került sor erre az előadásra?
Mert két gyermekes szülőként biztosan tudom, hogy:
MINDENKIT HAZAVÁRNAK!
(Molnár László)
