Az 1956-os forradalom a világpolitikában – a nagyhatalmak reakciói
Az 1956-os magyar forradalom nemcsak magyar belügy volt, hanem a hidegháború egyik legfontosabb nemzetközi válsága is. A világ nagyhatalmai figyelemmel követték az eseményeket, de reakcióik jelentősen eltértek egymástól.
- A Szovjetunió reakciója
A Szovjetunió számára Magyarország stratégiai és ideológiai szempontból is kulcsfontosságú volt.
Kezdeti bizonytalanság
- október 23–28. között a szovjet vezetés még bizonytalan volt:
- tárgyalt Nagy Imrével,
- részben kivonta a csapatokat Budapestről,
- mérlegelte a kompromisszum lehetőségét.
A lengyel események miatt Moszkva eleinte nem akart azonnal teljes katonai beavatkozást.
Miért döntöttek végül a katonai intervenció mellett?
Fő okok:
- a többpártrendszer visszatérése,
- a Varsói Szerződésből való kilépés bejelentése,
- a semlegesség deklarálása,
- a kommunista rendszer összeomlásának veszélye,
- dominóhatástól való félelem Kelet-Európában.
A szovjet vezetés attól tartott, hogy:
- Magyarország kiesik a szovjet blokkból,
- más országok is követik,
- meggyengül a teljes keleti rendszer.
A szovjet támadás
- november 4-én indult meg a „Forgószél” hadművelet:
- több ezer harckocsi,
- tízezres katonai erő,
- Budapest és a nagyvárosok megszállása.
A világ számára egyértelművé vált:
a Szovjetunió kész katonai erővel fenntartani birodalmát.
- Az Egyesült Államok reakciója
Az USA szóban támogatta a magyar forradalmat, de katonailag nem avatkozott be.
Miért nem segített Amerika?
Több oka volt:
- A nukleáris háború veszélye
Az USA nem akart közvetlen konfliktust a Szovjetunióval.
Egy katonai beavatkozás:
- világháborúhoz,
- akár atomfegyveres összecsapáshoz vezethetett volna.
- Magyarország a szovjet érdekszférában volt
A második világháború után kialakult európai rendet a nagyhatalmak hallgatólagosan elfogadták.
Az USA:
- nem akarta katonailag megkérdőjelezni a szovjet blokk határait.
- A Szuezi-válság
Éppen ugyanebben az időben zajlott:
- Nagy-Britannia,
- Franciaország,
- Izrael támadása Egyiptom ellen.
Ez elvonta a nemzetközi figyelmet.
Mit tett mégis az USA?
- propaganda támogatás (Szabad Európa Rádió),
- diplomáciai tiltakozás,
- ENSZ-fellépés,
- menekültek befogadása,
- humanitárius segítség.
Sok magyar azonban csalódott:
a nyugati segítség végül nem érkezett meg.
- Nyugat-Európa reakciója
A nyugati közvélemény rendkívül erősen együtt érzett a magyarokkal.
Támogatás:
- tüntetések,
- adománygyűjtések,
- menekültek befogadása,
- sajtókampányok.
Különösen:
- Ausztria,
- Olaszország,
- Franciaország,
- Nagy-Britannia reagált erősen.
- Az ENSZ szerepe
Az ENSZ napirendre tűzte a magyar kérdést.
Probléma:
A Szovjetunió vétójoggal rendelkezett a Biztonsági Tanácsban.
Ezért:
- az ENSZ ténylegesen nem tudott beavatkozni.
Később vizsgálóbizottság készült:
- elítélte a szovjet katonai fellépést.
De gyakorlati következménye nem lett.
- A kommunista világ reakciója
Megosztottság:
- Kína végül támogatta a szovjet beavatkozást.
- Jugoszlávia kezdetben óvatosabb volt.
- Románia és Csehszlovákia támogatta Moszkvát.
A kommunista vezetők féltek:
- saját rendszereik destabilizálódásától.
- A forradalom nemzetközi jelentősége
Az 1956-os forradalom:
- megmutatta a szovjet rendszer gyengeségeit,
- leleplezte a „szocialista internacionalizmus” valódi természetét,
- erkölcsi példává vált világszerte.
Sokan tekintettek rá:
- a szabadságért folytatott harc szimbólumaként.
Hosszabb távú következmények
A Nyugat számára:
- világossá vált, hogy a keleti blokk katonai erővel működik.
A keleti blokk számára:
- nőtt a félelem az újabb felkelésektől.
Magyarország számára:
- Kádár-rendszer kialakulása,
- megtorlások,
- kivégzések,
- emigráció.
Kb. 200 ezer magyar hagyta el az országot.
Rövid összegzés
| Szereplő | Reakció |
| Szovjetunió | katonai leverés |
| USA | szóbeli támogatás, nincs katonai segítség |
| Nyugat-Európa | erős társadalmi szimpátia |
| ENSZ | tiltakozás, de érdemi beavatkozás nélkül |
| Kommunista országok | többségében Moszkva támogatása |
Az 1956-os magyar forradalom egyszerre volt nemzeti szabadságharc és világtörténelmi üzenet: a birodalmi erővel szemben is létezik szabadságvágy és erkölcsi ellenállás.
