Az 1956-os forradalom a világpolitikában – a nagyhatalmak reakciói

Az 1956-os magyar forradalom nemcsak magyar belügy volt, hanem a hidegháború egyik legfontosabb nemzetközi válsága is. A világ nagyhatalmai figyelemmel követték az eseményeket, de reakcióik jelentősen eltértek egymástól.

1. A Szovjetunió reakciója

A Szovjetunió számára Magyarország stratégiai és ideológiai szempontból is kulcsfontosságú volt.

Kezdeti bizonytalanság

1. október 23–28. között a szovjet vezetés még bizonytalan volt:

• tárgyalt Nagy Imrével,
• részben kivonta a csapatokat Budapestről,
• mérlegelte a kompromisszum lehetőségét.

A lengyel események miatt Moszkva eleinte nem akart azonnal teljes katonai beavatkozást.

Miért döntöttek végül a katonai intervenció mellett?

Fő okok:

• a többpártrendszer visszatérése,
• a Varsói Szerződésből való kilépés bejelentése,
• a semlegesség deklarálása,
• a kommunista rendszer összeomlásának veszélye,
• dominóhatástól való félelem Kelet-Európában.

A szovjet vezetés attól tartott, hogy:

• Magyarország kiesik a szovjet blokkból,
• más országok is követik,
• meggyengül a teljes keleti rendszer.

A szovjet támadás

1. november 4-én indult meg a „Forgószél” hadművelet:

• több ezer harckocsi,
• tízezres katonai erő,
• Budapest és a nagyvárosok megszállása.

A világ számára egyértelművé vált:

a Szovjetunió kész katonai erővel fenntartani birodalmát.

2. Az Egyesült Államok reakciója

Az USA szóban támogatta a magyar forradalmat, de katonailag nem avatkozott be.

Miért nem segített Amerika?

Több oka volt:

1. A nukleáris háború veszélye

Az USA nem akart közvetlen konfliktust a Szovjetunióval.

Egy katonai beavatkozás:

• világháborúhoz,
• akár atomfegyveres összecsapáshoz vezethetett volna.

2. Magyarország a szovjet érdekszférában volt

A második világháború után kialakult európai rendet a nagyhatalmak hallgatólagosan elfogadták.

Az USA:

• nem akarta katonailag megkérdőjelezni a szovjet blokk határait.

3. A Szuezi-válság

Éppen ugyanebben az időben zajlott:

• Nagy-Britannia,
• Franciaország,
• Izrael támadása Egyiptom ellen.

Ez elvonta a nemzetközi figyelmet.

Mit tett mégis az USA?

• propaganda támogatás (Szabad Európa Rádió),
• diplomáciai tiltakozás,
• ENSZ-fellépés,
• menekültek befogadása,
• humanitárius segítség.

Sok magyar azonban csalódott:

a nyugati segítség végül nem érkezett meg.

3. Nyugat-Európa reakciója

A nyugati közvélemény rendkívül erősen együtt érzett a magyarokkal.

Támogatás:

• tüntetések,
• adománygyűjtések,
• menekültek befogadása,
• sajtókampányok.

Különösen:

• Ausztria,
• Olaszország,
• Franciaország,
• Nagy-Britannia reagált erősen.

 

4. Az ENSZ szerepe

Az ENSZ napirendre tűzte a magyar kérdést.

Probléma:

A Szovjetunió vétójoggal rendelkezett a Biztonsági Tanácsban.

Ezért:

• az ENSZ ténylegesen nem tudott beavatkozni.

Később vizsgálóbizottság készült:

• elítélte a szovjet katonai fellépést.

De gyakorlati következménye nem lett.

5. A kommunista világ reakciója

Megosztottság:

• Kína végül támogatta a szovjet beavatkozást.
• Jugoszlávia kezdetben óvatosabb volt.
• Románia és Csehszlovákia támogatta Moszkvát.

A kommunista vezetők féltek:

• saját rendszereik destabilizálódásától.

6. A forradalom nemzetközi jelentősége

Az 1956-os forradalom:

• megmutatta a szovjet rendszer gyengeségeit,
• leleplezte a „szocialista internacionalizmus” valódi természetét,
• erkölcsi példává vált világszerte.

Sokan tekintettek rá:

• a szabadságért folytatott harc szimbólumaként.

Hosszabb távú következmények

A Nyugat számára:

• világossá vált, hogy a keleti blokk katonai erővel működik.

A keleti blokk számára:

• nőtt a félelem az újabb felkelésektől.

Magyarország számára:

• Kádár-rendszer kialakulása,
• megtorlások,
• kivégzések,
• emigráció.

Kb. 200 ezer magyar hagyta el az országot.

 

Rövid összegzés

Szereplő	Reakció
Szovjetunió	katonai leverés
USA	szóbeli támogatás, nincs katonai segítség
Nyugat-Európa	erős társadalmi szimpátia
ENSZ	tiltakozás, de érdemi beavatkozás nélkül
Kommunista országok	többségében Moszkva támogatása

Az 1956-os magyar forradalom egyszerre volt nemzeti szabadságharc és világtörténelmi üzenet: a birodalmi erővel szemben is létezik szabadságvágy és erkölcsi ellenállás.