Legközvetlenebb hálám persze most elsősorban azokat illeti, akik fáradhatatlan buzgalommal dolgoztak és utánajártak, hogy ez a kis válogatás megjelenhessen. Gondolok itt elsősorban Kalász Dodó barátomra, a Városvédő Egyesületre, s szeretett kis titkárnőmre, Szeri Gabira és Varga Mártira, akik kezem helyett kezek voltak, s töretlen hűséggel segítettek abban, hogy a válogatás így összeálljon. Nagy hálával gondolok még illusztrátoraimra, elsősorban Bagó Berci barátomra, aki testi valóságában nem lehet itt köztünk, de hitem szerint örömmel nézi ezt a kis ünnepségünket. Aztán persze Dömötör Lászlónak is, akit személyesen alig ismerek, mégis milyen találó, milyen bensőséges, empatikus érzésekkel tudta rajzokba önteni mondandóimat. Makó Lacinak, aki ihletett zenéjével és együttesének betanításával tette (teszi) még ünnepélyesebbé ezt a szép alkalmat. Hálásan köszönöm Csákabonyi Balázs barátomnak is azt a gyönyörű méltatást, amit nyílt levél formájában verseim elé fogalmazott, csodálatos, hogy az ember csak évtizedek múltán tudja meg igazán, miért és mennyire ragaszkodtak hozzá egykori barátai, munkatársai.